A Rangersnek az ég-világon semmi nem számított, hogy elérje a számára kedvező 0-0-s eredményt, ha kellett mindenki bekkelt, ha szükséges volt jöttek a szabálytalanságok. A sokáig küzdő Barcelona azonban egy idő után megtört, s a meccs utolsó harmadában egyre kevesebbszer ért el a hazai kapu elé, más kérdés, hogy már addig is eldönthette volna a meccset.

Frank Rijkaard csak egy meglepetést tartogatott a szurkolóknak a kezdőjében, Lilian Thuram ugyanis hosszú idő után ismét az elsők között vonulhatott a gyepre, mindezt Oleguer kárára tette, aki kikerült a gárdából. Ezzel a váltással Puyol húzódott ki egykori posztjára, a jobb oldali bekk szerepkörbe, ahol rendkívül vállalkozó kedvűen tört előre a kilencven perc során. A meccs egészében - így az első félidőben is - egyértelmű volt a Barcelona fölénye, mely nem csak a labdabirtoklásban mutatkozott meg, hanem helyzetekben is. Az első tíz perc után a középpályán szerepet kapó Gudjohnsen fejelhetett volna közelről a hálóba egy szöglet után, ám kicsit följebb célzott a szükségesnél. Nem sokkal később már Henry indításából került helyzetbe Leo Messi, akinek a jobb lábas - kapu mellé tartó - közeli lövését hárította egy védő. A későbbiekben Ronaldinho gyűjtött be egy szöglet után lecsorgó labdát, melyet kézzel hárított a hazaiak védője a gólvonal előtt, ám a nem csak a piros lap, a tizenegyes is elmaradt. A szabadrúgásokkal alapvetően ismét hadilábon álló brazilnak egyszer jól sült el a lába a kapu előterében, hiszen az egyik pontrúgását csak a felső kapufára tudta tolni kapus. Mindeközben az ellenfél látványosságokat nem nagyon mutatott be, ellenben küzdött becsülettel, s ahol tudta, megnehezítette a narancsmezesek dolgát.

A második félidőben folytatódott az, ami az elsőben abbamaradt. A Rangers nagyon ritkán vezetett veszélyes támadást, és ha csak tehette, minden játékosa védekező feladatokat látott el, élő falat húzva a kapu elé. A Barcelona hibája ugyanakkor, hogy nem alkalmazkodott megfelelően ehhez a játékstílushoz, mert sem a széleket nem használta megfelelően a Rijkaard csapat, sem az átlövésekkel nem kísérletezett senki. Az apró passzokra épülő finom játékkal viszont nem értek sokat Henryék, hiszen pontosan ennek a lerombolására volt fölkészülve a Rangers, és a feladatot sikeresen el is végezték a skótok. Így hiába volt még néhány gólt ígérő akciója a Barcának, vagy a csatárok rontottak sorsdöntő helyzetben, vagy a védők állították meg még időben a támadást.

A találkozó utolsó szakaszában cserélt is már Frank Rijkaard, beállt Giovani, de ugyanakkor a Rangersnek is egyre több lehetősége volt kontrázni, és ha kicsi szerencséje van a kékmezeseknek, akár gólt is szerezhettek volna.

Végül minden maradt úgy, ahogy elkezdődött, a Barcelona nem tudott gólt rúgni Skóciában, melyért egy részben tehát magát, másrészben a helyenként elkeserítő stílusú, ám eredményes skót futballt hibáztatathatja. A két csapat ezúttal megosztozott a pontokon, a csoportelsőségért tehát Barcelonában küzdhet tovább két hét múlva Messi és kompániája...

Glasgow Rangers - FC Barcelona: 0-0
Glasgow, Ibrox Park
49.957 néző
Vezette:Konrad Plautz (osztrák)

Glasgow Rangers: Mc Gregor; Hutton, Carlos Cuéllar, Weir, Papac; Novo (Beasley, 72'), Adam, Ferguson, Thomson, McCulloch; Cousin.

FC Barcelona: Valdés; Thuram, Milito, Puyol, Abidal; Xavi, Iniesta, Gudjohnsen; Messi, Ronaldinho és Henry (Giovani, 81').

Sárga lapok: Thomson (35'), Milito (48'), Papac (50'), Abidal (62'), Weir (72').

A mérkőzés legjobbja (az Eurobarca értékelése szerint): Carles Puyol

A csapatkapitány sem emelkedett ki rendkívüli mértékben a mezőnyből, ám ő volt talán a legaktívabb ezen a szürke mérkőzésen, támadásban és védekezésben is eredményes, illetve aktív volt.